Zokogó Majom / Maimuţa Plângătoare

május 3, 2007, Péter
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: ÉTTEREM 1) Típus: KOCSMA/PUB



Legendás vendéglátóhely, hála Bálint Tibornak (1969). De nemcsak.

A 60, 70, 80-as években nem volt ám minden utcasarkon kocsma, terasz pedig még annyi sem. Aztán ami volt is a 90-es években, szép sorban megszűnt, átalakult… de a Zokogó Majom nagyjából túlélt. Lehetne még töprengeni a hely történetéről és az ehhez kapcsolódó mindenféléről (zenekar: 2005 óta, film: 1978, színház: soxor, könnyező afrikai emberszabásúak stb.).

Nade az aktív kocsmázót nem a történelem érdekli, hanem a jelen.

Előnyök:

1. Terasz. Besüt a nap, de árnyék is van, köszönhetően nemcsak a napellenzőknek, hanem a fáknak is. Kevés az olyan hely Kolozsváron a belvárosban, ahol fák árnyékában lehetne sörözni… (összehasonlításul lásd: Bogya/More - kivágták a fákat, Boema - megszűnt, Pulp Fiction - messze van, Bulgakov - azt a bokrot nem nevezném fának, Etno - estleg). És az utcazaj sem zavar be.

2. Zene. Szól a rádió. Romantic FM. Ez általában nem előny. A ZM azonban nem a zenehallgatók helye, hanem azoké, akik beszélgetni szeretnének. Elég fárasztó máshol túlkiabálni a zenén. Itt tényleg hallod, mit mond az asztaltársad - már ha neked szánja mondanivalóját.

3. Kaja. Jól főznek. Románosan jól. Különlegességeik a mexikói ételek, amik szintén ízletesek.

Rendben van:

4. Kiszolgálás. No, ez nem mindig működik kifogástalanul, de általában rendben van. Ritkán kell a bárhoz menni, vagy egyáltalán.

5. Mellékhelyiség. Kicsi, de késő estig tiszta. Szappannal és kéztörlő papírral.

6. Árak. Nem drága, de nem is olcsó. Egy kicsit drága ahhoz képest, hogy milyen a berendezés. Vagy azért drága, mert sokat ittam?

Hátrányok:

7. Kajaszag. A teraszon ez nem probléma, bent viszont volt rá alkalmam, hogy ne cigarettafüstösen, hanem szalmakrumpliillatosan távozzak. Nem általános a szag, de előfordul.

Összefoglalva: jó kiskocsma étellel. Vagy kisétterem itallal.

Cím: Emil Isac/Bartha Miklós utca (volt Május 1.), 3. szám.



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 3.06

Hozzászólások

8 megjegyzés » “Zokogó Majom / Maimuţa Plângătoare”

  1. Bálint Tiborné » május 5, 2007 07:49

    Valamikor a polcon állott a Zokogó Majom magyarul is, románul is. Most ki a tulajdonos?
    Júlia

  2. Bálint Tiborné » május 5, 2007 07:53

    Köszönöm Péternek, hogy megemlékezett Bálint Tiborról. Az idén lenne 75 éves
    Júlia

  3. humm » május 16, 2007 11:24

    Az este voltam a teraszon. Kritikán aluli volt. Nem volt, szék, a pincér csajtól -mellesleg ez is szőke- kértem. Fel volt háborodva, és elkezdett ordibálni, hogy mégis, hogy képzelem én, hogy ő nekem széket fog szerezni. Na semmi baj, szereztem én magamnak. Aztán kértem egy hamuzót. A szó legszorosabb értelmében odalökte. Egyik társunk, miccset akart enni. Közölték, hogy az utolsó 6-ot, most sütik másnak. Popcorn, mogyoró, csipsz sem volt, de nagy kedvesen felajánlotta, hogy a sarki üzlet még nyitva van, és onnan hozhatunk magunknak. Hihetetlen mennyire kretén volt.
    Valami jó terasz?

  4. Fodor » május 29, 2007 13:06

    a zokogo majomban soha nincs semmi amit kernel, meg ok vannk felhaborodva miert kersz esetleg szombat este sort vagy bort.
    A kiszolgalas kritikan alului, es emiatt mas(arak, hely) mar nem is erdekes.

  5. humm » május 29, 2007 15:18

    Vasárnap este ugyanaz a bunkó szőke pincér csaj volt mint először. Hihetetlen. Jön, hogy utolsó rendelés, még kérünk-e valamit?
    Mondjuk, hogy igen, mire közli, hogy aztán 5 perc alatt igyuk meg, mert zárnak. És úgy is volt. A teraszon 5 perc múlva ránk oltották a villanyt.
    Ja, s, hogy mindig az nincs amit kérnél, s még ők vannak felháborodva ez is stimm.

  6. viola » június 3, 2007 19:26

    Hát én nagyon ritkán járok oda, de az élettségi bankettkor ott vágtuk be kettessével a tequilát, 2,8 volt a pancha(viszonylag jó ár). Az eredeti zokogó majom a sarkon volt(nagyapám még emlékszik ködösen), de azt a házat lebontották és azóta van ott ahol van, mindenesetre szép, hogy megmnaradt s nem zárták be. In memoriam Bálint Tibor.

  7. Réku » június 13, 2007 12:01

    Mi is megfogadtuk, hogy nem tesszük be oda a lábunk soha többé. Betartottuk. Oka: egy téli este, amikor nagy pelyhekben kavarhgott a hó, úgy döntöttünk, ott vacsorázunk, mert otthon úgysincs semmi… Kb. 9 óra volt, rajtunk kívül egy asztalnál ültek. Jött a pincérnő a seprűvel, és a szó szoros értelmében kisepert bennünket. Méltatlankodva közölte, hogy mivel nincs elég vendég, ők most bezárnak (megjegyzem: 11-ig lett volna nyitvatartás).

  8. radnóti árpád » december 7, 2009 02:13

    Sziasztok! Tud valaki valamit arról az Imre bácsiról aki állítólag egyszer, pontos évet nem tudok, hitelre átvette a vendéglőt, akkor majdnem befuccsolt, mert az öreg agyvérzést kapott, és ekkor egy fiatalember felvirágoztatta. Csak annyit akarok kideríteni, hogy a fiatalember mennyire hantáz nekem a történetről, és a vendéglátóhely életében töltött szerepéről. Illetve, hogy mióta viseli ezt a nevet, hogy Zokogó Majom. ecch kukac frimél pont hu

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Szalonbeszélgetések