Red Hat Café - le a kalappal
február 10, 2011, gergeliii
3) Helység: Szatmárnémeti 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: KÁVÉZDA | 6 hozzászólás
Rég nem jelentkeztem, mert semmi érdemleges nem történt a szatmári étterem- és kávézóuniverzumban. Csilivili helyek persze nyílnak, tulajdonost cserélnek, majd miután ő is belefásul és mikor emelik a bért, gyorsan be is zárnak. Kávézóból pedig szinte csak kétfajta van, a puccos bőrfoteles terpeszkedős, amelyben fiatal suhancok böngészik a bonyolult itallapot, majd ugyanazt a kólát rendelik, mint eddig. A másik típus pedig a nulla befektetéssel vegetáló, standard minőséget hozó kis hely, ahol az olcsó cigi szaga keveredik az átlagemberek vidám csevelyével.
Ezen a kétpólusú kávéfronton harmadikként támad a RedHat Café, azon vendégek számára, akik finom kávét kívánnak elfogyasztani, beszélgetni, elegáns, de nem feszélyező környezetben, hanem úgy, hogy ne kelljen szégyenkezni, ha nem iPhone négyest teszel az asztalra.
A kávézó a Sugárúton, a történelmi Sam Gelato pizzéria helyén üzemel, éppen ezért GPS koordinátát nem írok, hanem csak annyit, hogy elindulsz az állomás felé és még a Jéger pince bejáratánál álló Berta néni előtt pár méterrel benyitsz az ajtón. Az utca forgatagából aztán egy meleg fényű, csendes kis helyiségben találod magad, mintha egy századeleji kávézóban járnál, amely amúgy egy bohém professzor dolgozószobájából lett átalakítva.
Foglaljunk helyet, kabát fel a fogasra, itt az ideje szétnézni. Elsőre a falon elhelyezett érdekes képek szúrnak szemet, rajtuk ismert és ismeretlen emberek a megszokott vagy éppen szokatlan piros kalapban. Sőt, egy különleges téma is, amelyen már nagyon sokan filóztak gondolom, hogy mikor ne viseljünk piros kalapot.
Külön kávémenü, többfajta kávéval és kapuccsínóval, különlegességekkel. A kötelező bibliográfián (macchiato, americano, melange) túl néhány ízesített különlegesség és forró csokoládés finomság is szerepel az étlapon, férfiaknak sör és nemcsak. Forrócsokiból a mentásat, a narancsos-fahéjasat és a csokiscsokisat próbáltuk ki. Közben csendesen mosolyog ránk az óriási állólámpa.
Aztán, a fotók és a finom illatok-ízek után fedezzük fel az apróságokat, hogy honnan is szól a zene, amely végre nem rádió, hanem Clapton-koncert vagy éppen MR2 Akusztik, néha egy kis funky vagy ötvenes évekbeli amerikai ritmus is befigyel. Pulton a napi sajtó, folyóiratok fotós és autós témában. Wifi még nincs, de addigis egy újdonság városkánkban a Coffee-to-go, zárható pohárban, az igazán rohanóknak.
Szóval, a piros kalapos kávézót ajánlom mindazoknak, akik egy kávézós-teázós beszélgetés erejéig ki szeretnének zökkenni a napközbeni rohanásból, és ehhez nem igénylik a mélázgató valutaváltók és egyéb kokalárok jelenlétét. Az árak korrektek, a kiszolgálás szintén, de vajon mit keres két piros bugyi az ajtón?
pontos átlag: 5.00
pontos átlag: 3.38L’Atelier
február 1, 2011, admin
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: d) JUPPI 1) Típus: KÁVÉZDA 1) Típus: KOCSMA/PUB | 2 hozzászólás
Ms. Green
Kicsit megijedtem, amikor először beléptünk a L’Atelierbe: úgy tűnt, hogy egyetlen, nem túl nagy teremből áll az egész. Aztán persze megtaláltuk a hátsó két szobát, egyúttal helyet is, és a továbbiakban szinte csak pozitív tapasztalatokban volt részem. A berendezés hangulatos – kit zavar, hogy kicsit inog az asztal, meg a szék sem túl kényelmes, ha egyszer eredeti ötlet? A lámpák viszik a prímet, ha tudnék esztergálni, rögtön nekiesnék otthonra készíteni egy hasonlót 
A menü üres Jägermeisteres palackban érkezett, az árak középkategóriásak (sör átlagban 4.5-5 lejért kapható). A hatalmas zsúfoltság ellenére a kiszolgálással sem volt gond, gyorsan hozták a rendelést, és a választék is teljesen rendben volt. Egyetlen negatívumként az egy szál koedukált vécét tudnám megnevezni; csúcsidőkben nemenként két-három fülke előtt is torlódás szokott lenni, itt ugye a várakozási idő megsokszorozódik. A sör pedig nagy úr tud lenni…
Ettől az egyetlen kényelmetlenségtől eltekintve elsőre megkedveltem a helyet, valószínűleg sokszor fogjuk még egy kis kiruccanás célpontjaként választani.
)
)
)
)
)
Cím: Unió (Memorandumului) u. 9. szám, telefon: 0264450655
Ms. Blue
Végre egy hangulatos, nem-magyar kocsma-kávézó együttes Kolozsváron, nekem igazán tetszik. Stílusos, művészi, egyedi. Főleg a berendezés: néhány asztal ajtókból, a székek összetákolt kartonlemezekből állnak, de mégsem kelti egy lepukkant lokál érzetét. A lelógó gömblámpákkal és az egységes kockaplafonnal koherens keretet adtak a formabontásnak. Az ötletes anyagválasztás pedig inkább a konvencióktól való szabad elrugaszkodást, mintsem rendezetlenséget sugall számomra. Igazán kellemes tehát egy ilyen környezetben teát szürcsölni, a zene is finom keverék, megunhatatlanul váltakozó stílusokkal. Megközelíthetőség szempontjából is remek helyen van, a központi buszmegállótól csak néhány métert kell sétálni, majd fellépcsőzni egy társasházba.
Ms. Orange
Azt hiszem, ez az első kolozsvári kocsma mostanában, amely az Insomnia-beli és a régi, boldogult Angyalok-hangulatot nemcsak felidézi, de meg is tudja tölteni új tartalommal. Nagyjából ugyanaz az árkategória, a Csíki sör 4 lej, gin-tonik is 10 lej alatt kapható. Nem néznek rád furán, ha egy filctollal firkálgatva magad is hozzájárulsz az asztal dekorációjához; a pincérlány kedves volt és közvetlen; az egyetlen vécé előtt rég nem látott ismerősükkel lehet kedélyesen elbeszélgetni sorban állás közben.
És az újrahasznosítottkarton-dizájn jobban néz ki, mint látatlanban gondolná az ember, csak azon gondolkodtam, hogy fúrták ki belülről a lámpákat? A szintén kartonból összeragasztott székek elég stabilnak tűntek, bár egyes példányoknál a ragasztás mintha kezdené felmondani a szolgálatot.
Mindenképp többszöri felkeresésre ajánlott hely. A népszerűség hátránya viszont, hogy előfordulhat, este csúcsidőben, 21-23 között nem kapsz szabad asztalt.
pontos átlag: 5.00
pontos átlag: 2.99Café Jazz
december 29, 2010, tengeri
3) Helység: Kézdivásárhely 2) Kategória: d) JUPPI 1) Típus: KÁVÉZDA 1) Típus: CUKRÁSZDA 1) Típus: KOCSMA/PUB | Szólj hozzá!
Új kávézó, cukrászda és egyben kocsma nyílt Kézdivásárhelyen nemrég, a Gábor Áron tér 4. szám alatti gangban. Elvileg 12-kor van záróra, de ha az ablakon keresztül látod, hogy a HMCS-k (helyi menő csávók) még félig teli sörösüvegek mellett, nagyobb asztaltársasággal üldögélnek, akkor térj be bátran, nem fognak kirakni, és amíg ők is ott vannak, téged is kiszolgálnak.
A Café Jazz egy frissen felújított, régi főtéri épületben nyílt meg, 2 helyiségből áll. Ablakai a kövezett udvarra nyílnak, szemben cégszékhely, üzlet, fölötte galéria működik. Az amúgy modern és patikatiszta vécére kintről, az udvarról lehet bejutni; ha nincs nyitva, el kell kérni a kulcsot a pultnál.
Mindenképp kellett egy alternatíva az Art Cafféra, ahol már 5 lejre drágították a Csíki sört: az új helyen (egyelőre legalábbis) 3,5 lej ugyanez a termék. Az itallapon egyébként semmi extra, itt sem - mint ahogy Kézdin kvázi sehol sem - lehet semmiféle koktélt kapni, az üdítőválaszték a standard cappy-nestea-santal vonalat követi (4,5 lej), az elmaradhatatlan kóla-fanta mellett (3,5 lej). Kávék 3-5,5 lej közti áron, a frappét próbáltam, langyos (!) cukros-neszkávés tej, mit mondjak… vannak sütik is, még nem kóstoltam egyiket sem, de jól néznek ki.
Amúgy az egész hely szolid, polgári hangulatú, minimalista, ízléses belső dizájnnal. Csak tudnám, mi köze a dzsesszhez a nevén kívül, mert egyelőre nem hallottam arról, hogy koncerteket szerveznének, és a zenei aláfestés sem igazodik a névben képviselt stílushoz. Várjuk ki, mi lesz belőle!
)
)
)
pontos átlag: 4.00 pontos átlag: 2.89Concordia: meleg elegancia
november 30, 2010, tengeri
3) Helység: Marosvásárhely 2) Kategória: e) LUXUS 1) Típus: KÁVÉZDA 1) Típus: SZÁLLODA (PANZIÓ) | 2 hozzászólás
A terelőutak hiánya néha vasárnap esti kihaltságba dermedt városközpontokba visz minket, átutazókat. Éjfél előtt nem sokkal alig járnak az utcákon, gusztustalan novemberi idő, és hát hova is mennének ilyenkor? Mi pedig megállnánk egy kávéra.
Pirosas-narancssárgás, meleg színű kirakat mellett álltunk meg, kávézó/teázó emberek ültek az ablakban, kellemesnek tűnt a hely. Bent halk, semleges, keleties elemekkel dúsított világzene, tágas tér, és csupán néhány vendég. Picit talán a zebraszínű féloszlopok nem tűntek odaillőnek, de a berendezés nagyon rendben volt.
Utólag láttuk, hogy a kávézó voltaképpen egy hotelhez tartozik (Hotel Concordia, Rózsák tere 45.), a forgóajtóval szemben recepció is van. Ez megmagyarázta, hogy a csekély számú vendég közt miért domináltak a külföldiek, és miért nincs rajtuk kabát a novemberi idő ellenére Árakról annyit, hogy bizonyára borsosak, de a kávé 5 lejért finom volt, erős és forró. Amilyenre egy átutazónak pont szüksége van egy esős, hideg vasárnap éjjel.
)
)
)
)
pontos átlag: 4.00 pontos átlag: 2.72Vector motel és étterem
november 9, 2010, mizis
2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: ÉTTEREM 1) Típus: SZÁLLODA (PANZIÓ) 3) Helység: Göcs | 3 hozzászólás
Jó néhányszor ettem az étteremben, a kaja finom volt (kivéve egyszer, amikor túl sós volt a leves). Tetszik, hogy az étlapban különlegesebb ételek is megtalálhatóak, tengeri gyümölcs éppen nem, de azért nemcsak a szokásos van benne, mint a bécsi szelet vagy a flekken. Többféle hal és sajtétel megtalálható itt, míg egy átlagos étteremben pisztráng és még egy fajta hal szokott lenni, és rántott sajt, ami mellé szalmakrumplit rendel mindenki. Finom a fehérboros szőlőragus edami, a diós bundába burkolt Camembert áfonyamártással, valamint a süllő burgonyabundában, gombával és kukoricás rizzsel. A nagyon kemény húsos kajákat nem kóstoltam, mert nem az én ízlésem.
A gyengéjük, hogy nem a leggyorsabb a kiszolgálás! Ez valószínű nem a pincér hibája, mert a pincérek figyelmesek és kedvesek, amúgy magyarok.
Balavásár és Ákosfalva között van a szálló, egy lerobbant benzinkúttal szemben, nagy, sárga épület. Vigyázat, elég érdekes letérni: ha Marosvásárhely irányából jössz, időben jelezz és nézz tükörbe, nehogy valaki előzzön, és te akkor térj le, mert elütnek - én szinte így jártam. Ja és az árak jók, nem drága, én 6,5 lejért ettem pl. a Hortobágyi palacsintát, és jóllaktam vele…
)
)
)
pontos átlag: 4.00 pontos átlag: 3.05Szolgálati közlemény: kreatív bloggerek vagyunk
október 6, 2010, admin
| 3 hozzászólás
A Bloodymary.ro közösségi blog Kreatív Blogger-díjat kapott Magyari Tivadartól és Kovács Pétertől. Köszönjük szépen:)
A játékszabályok a következők:
1. A díjat meg kell köszönni.
2. A logót ki kell tenni a blogomra.
3. Be kell linkelnem, akitől kaptam.
4. Tovább kell adnom 7 embernek.
5. Be kell linkelnem őket.
6. Megjegyzést kell hagyni náluk.
7. El kell árulnom magamról 7 dolgot.
Mivel a Bloodymary-t Ti írjátok, evidens módon nektek kell teljesíteni 4., 5. és 7. pontot 
azaz el kell árulnotok magatokról néhány dolgot, illetve azt, hogy kiket olvastok szívesen a Bloodymary mellett.
pontos átlag: 3.77A Lord’s, avagy egy legendás hely mélyrepülése
október 6, 2010, Dunai
3) Helység: Nagyvárad 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: KOCSMA/PUB | Szólj hozzá!
Az előző bejegyzés erről a helyről 2007-ben íródott, szerintem itt az ideje kicsit update-olni a helyzetet.
A Lord’s mindig is a legendás helyekhez tartozott: tudni lehetett, hogy soká kezdődik ott a buli, és részegen érdemes oda érkezni. Ez mind stimmel ma is, azonban egy a gond: valahogy mostanában nem jön el, csak nagyon ritkán az az idő, amikor nagy parti van. Mintha az a mágikus, éjszaka 1-2 órai bulikezdetet annyira várná mindenki, hogy a nagy feszítések meg magamutogatások közepette elsikkadna a lényeg, az igazi szórakozás.
Az utóbbi fél évben legalább 6-szor voltam a Lord’s-ban, általában késő esti órákban csöppentem oda. Szünidőben és tanítás ideje alatt is buliztam ott és csak egyszer mondhattam el, hogy fergeteges partiban volt részem, pedig általában mindig megadtam az időt a helynek, a zenének és alkoholnak, hogy kihozzák belőlem a partianimált.
Arról az egy fergeteges partiról, amin legutóbb voltam, csak jókat tudok mondani: az alkohol már mindenkire hatott, igazi partizene ment. Vagy olyan vagány számokat rakott be a dj, amelynek mindenki ismeri a ritmusát, de senki nem tudja a címét és az előadóját, vagy olyan örökzöld klasszikusokat pakolt, aminek mindenki tudta minden szavát. Tömeg volt, de azért lehetett táncolni, kicsit úgy éreztem magam, mint Kolozsváron a Janis-ben.
Legutóbb éjszaka 1-kor ültünk az emeleti részen, az egyetem még nem kezdődött meg. A zene bömbölt, a lámpák eléggé bevilágították a helyet, úgyhogy szét tudtam nézni, kik most a lakók. Voltak feszülős pólóban szukkot szürcsölgető vagányok, akik csak trendiségből mozogtak a székeiken a hájvéjtuhellre. Volt két csaj, akik az asztalnál várták, hogy szólítsa meg őket már valaki, de mikor jött egy valaki, udvariasan visszautasították. Voltak vállalkozó kedvű táncolók, akik azonban egy szám után visszaültek, mert szégyellték, hogy csak páran vannak a táncparketten. Voltak, akiken látszott (mert feszengtek), hogy csak azért ülnek ott, hogy másnap elmondhassák a haveroknak, merre jártak bulizni, mert azért a név még mindig patinásan cseng.
És a fenti leírás általában igaz volt minden alkalommal, attól az egy kivételtől eltekintve, amikor jót buliztam. Persze a dizájn nem változott sokat az elmúlt években, és az árak sem szöktek az égbe (5 lej átlagban egy sör), de azért az emberek kicserélődtek, és ez meglátszik a hangulaton. Nappal persze egy jó kávézó, be lehet ülni, de táncolni már nem lehet úgy, mint régen.
Elérhetőség: Szent László tér (Piata Unirii) 2-4. - a Sas Palotában, a központ felőli bejáratnál; e-mail: lords@lordsclub.ro, telefon: 0733 961 221
Honlap: www.lordsclub.ro
pontos átlag: 2.00 pontos átlag: 2.80La ruine (A romoknál)
szeptember 29, 2010, Dunai
2) Kategória: b) FAPADOS 1) Típus: KOCSMA/PUB 3) Helység: Călărași | 3 hozzászólás
A hely egy erdélyinek már-már egzotikumnak számító településen van: Călărași-on. Az egyébként municípiumnak számító városban nyugisnak tűnt az élet, attól eltekintve, hogy ottjártamkor zajlottak a városnapok, melyek mindenhol ugyanúgy néznek ki: miccs, sör, hangos zene, vándor-vidámpark.
Aki egyébként egy romkocsmára számít a neve alapján, az nagyot tévedett, mert itt nyoma sincs a romoknak. A helyiség, főleg a faburkolatnak köszönhetően egy olyan fogadóra emlékezetet, ahol kupákban mérik a bort és ahol a pincérnő népviseletben veszi fel a rendelést.
Ráadásul a falakra helyezett dekor a nagy összevisszaság érzetét kelti: megtalálható itt Gregory Peck és Audrey Hepburn egy hatalmas kimerevített fotón a Római vakációból, és a Casablanca egyik jelenetéből is itt van Humphrey Bogart és Ingrid Bergman. Ezek a méteres poszterek dominálják a három helységből álló kocsma leghátsó részét. Ezen kívül megtalálható itt még egy zongora, az ablakokra pedig Shakira-, Britany Murphy- és Beyoncé-képeket ragasztottak, de ezeket szerencsére eltakarják a hatalmas bársonyfüggönyök.
A középső részen minden elképzelhetőt felapplikáltak a falra, védősisaktól elkezdve a horgonyig, mondjuk ez már jobban illeszkedik a kocsma nevéhez és egy kicsit világosabb is, mint a leghátsó rész. Tévé is van, épp meccs ment, mikor ott jártunk.
Rögtön ahogy belépsz, a kocsma első helyisége egy low-budget-ivóra emlékeztet. Az emberek is a kocsma elrendezéséhez hasonlóan oszlottak meg: rögtön az első teremben munkásoknak kinéző alakok ültek, a középsőben meg fiatalok.
A nyitva tartás jól jellemzi a helyi viszonyokat szórakozás terén, hétköznap este tizenegyig, hétvégén éjfélig van nyitva. A sörök árai 4-5 lej között mozognak, a jó pedig az, hogy nem csak egy termékcsalád található meg itt, hanem Ursustól kezdve Temesváriig minden van. Sőt még az amerikai Miller sör is szerepel a kínálatban. A kiszolgálásról se jót, se rosszat nem tudok mondani.
A központ 10 percre van és mivel kevés időt töltöttem ott, nem tudom elmondani pontosan, hogyan jutsz el oda, de egy helyi fiatal biztosan szívesen útba igazít, mert általában mindenki kedves és a lányok is szépek.
pontos átlag: 3.00 pontos átlag: 3.19Tauffer-ház (Casa Tauffer)
szeptember 24, 2010, Dunai
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: KOCSMA/PUB | 4 hozzászólás
Klausen vagy P. Howard, mindegy, hogyan ismerted meg azt a helyet, felejtsd el a nevét, mert megnyílt helyette az új, a szerintem sokáig-be-nem záró Tauffer-ház (az épületet a 19. században nevezték így, ez volt Kolozsvár első irodalmi szalonja). A nap 24 órájában nyitva van, és hozza a sokak által jól ismert Janises vagy Janis Stuffos hangulatot, ezúttal jazzes körítésbe csomagolva.
Igen, ez egy jazz-bar. És végre, nemcsak egy wannabe tematikus kocsma Kolozsváron, ami valamilyen hangulatú helyre szeretne hasonlítani, hanem sikerül elérnie azt, amit akar.
Azért, mert:
1. A képeket, az elhasznált jazz-hangszereket és dekorációs kellékeket a falakon nem összevissza aggatták föl, hanem látszik, hogy koncepció bújik meg mögötte. Az asztalokon hangulatos gyertyavilágítás, sőt a teraszon, az asztalokra helyezett vázákban, ott illatozik egy-egy csokor mezei virág. Vízipipa illata száll a levegőben. A kinti részen ráadásként, a sötétség beálltával, jazz-koncerteket vetítenek a Mátyás-ház falára. Viszont ha választani kellene, a benti helyiség mellett voksolok, mert az karakteresebb.
2. Elegendő számú kiszolgáló személyzet van, néha még túl soknak is tűnik, a kiszolgálás gyorsaságára sosem lehet panasz. Román és magyar pincérnők egyaránt vannak, és az angol is megy nekik.
3. A zene jól van válogatva. Nem egy nagy eklektikus zenemasszát zúdítanak a fejünkre jazz néven, hanem gondosan válogatott muzsikák szólnak a hangszórókból.
4. Bár teltház volt, mikor arra jártam, a mellékhelyiségeben nem volt tumultus.
5. Igazi multikulti jelleget ad a helynek, hogy a menün három nyelven van a köszöntőszöveg, és nem a bankjegykiadó automatáktól megszokott román-angol-francia felállásban, hanem bizony a kolozsvári kisebbségre és az esetlegesen ott megforduló magyar turistákra is gondolván a román-angol-magyar hármas van jelen.
6. Olyan alternatíva a Pub-zone fapados, 24 órát nyitva tartó kocsmájára, amely közelebb van a központhoz, és ráadásul a hangulat is teljesen más.
Persze mindehhez hozzá kell tegyük, hogy ezekért az erényekért egy picivel átlagon felüli árat kell fizetnünk, a Temesvári 4,6 lejbe kerül, az Ursus pedig 5,6-ba. De ha jól meggondolod és nem berúgni szeretnél az egyik este, hanem jól érezni magad egy új környezetben, próbáld ki a Tauffer-házat. Ja igen, ez a cikk nem fizetett, nem ismerem a tulajt, csak látásból, a hely ilyen jó és kész.
pontos átlag: 4.00 pontos átlag: 3.06Káposztás
szeptember 21, 2010, Dunai
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: b) FAPADOS 1) Típus: ÉTTEREM | 6 hozzászólás
Ez egy legendás hely Kolozsváron. 1970-ben nyitották és még most is szállítja a finomabbnál-finomabb káposztás, krumplis és babos ételeket. A Káposztás lehet az a hely, amit még szüleink, netán nagyszüleink is ismernek. Igazság szerint először nem hittem a fülemnek, mikor ezt a vendéglőt valaki legendásnak nevezte, és azt sem értettem, hogy miért akarnak odamenni a külföldi turisták ebédelni. Nyilván azért, mert az útikönyvükben a “must try” kategóriában szerepel. De miért is?
Ha egy külföldi szemével nézzük, akkor valóban egzotikumnak számít a hely, hiszen egy, még a kommunizmusból ittragadt vendéglőről van szó, mely még mindig őriz valamit az aranykor elemeiből: a tányérok, a sótartók, a kenyereskosarak, az asztalterítők mind-mind a régi időket idézik. Ráadásul az ételek közt meg lehet találni azokat a helyi specialitásokat is, amire minden turista kíváncsi.
A menü aligha változott az elmúlt évek során, állítólag egyes szakácsnők már a kezdetek óta itt dolgoznak. Valószínűleg ez a titka annak, hogy törzsvendégeket szerzett magának a kis vendéglő, a kliensek visszatérnek, mert tudják, mire számíthatnak. Láttam olyanokat, akik csak intettek a pincérnőnek, s ő már hozta is a szokásost.
Kiszolgálóból két fajtával akadt dolgom: vannak semlegesek és vannak nagyon kedvesek. Az utóbbiakra jellemző az udvariasság, a kedvesség és a türelem, ami nagyon fontos abban az esetben, ha a külföldiekkel van dolguk. Amit minden jóindulatuk ellenére nem néztem ki belőlük, az a nyelvtudás volt, de itt nagyon kellemesen csalódtam, mert ha nem is folyékonyan, de tudnak beszélni angolul.
Lássuk mit is lehet itt kapni: 3 fajta levest jegyeztem meg: van pacalleves, parasztcsorba és természetesen lucskos káposzta is. Van miccs, kolbász, csirkehús, disznóhús, rakottkrumpli, vöröskáposzta, kolozsvári káposzta, spenót és babfőzelék is. A csapolt sör olcsó, egy 400 ml-es Ursus 2,4 lejbe kerül. A többi étel sem drága, de ha nincs olyan sok pénzed, akkor inkább menj olyan helyre, ahol van menü, mert bizony itt van, hogy csak a második kerül majdnem 10 lejbe, de 3 miccset, rakottkrumplival és kenyérrel kb. 7,5 lejért kaphatsz. Vega kaját csak úgy ehetsz, ha összekombinálod a köreteket. A menü hemzseg a helyesírási hibáktól, de három nyelvre van lefordítva.
Persze a hely régi jellegének megfelelően nem kell nagy luxusra számítani, de a hangulata mindenképp megragad, hiszen az egyik része egy kapualjban található, ami a Deák Ferenc utca (Eroiilor) sétányára néz, szóval gyalog 2 percre van a központtól. Varzărie a neve románul, a benti termének sötétített ablaka van, az ablak felett pedig egy szintén kommunizmusból ottmaradt Pastaioase felirat díszeleg.
A tuti tippem a fent említett miccs, rakottkrumpli kombináció. Isteni.
pontos átlag: 4.00 pontos átlag: 3.04« vissza — korábbi bejegyzések »
Szalonbeszélgetések
-
Fontos!
A Bloodymary.ro az a hely, ahol a vendégek beszámolóiból megtudhatod, melyik romániai étterembe, kávézdába, klubba (diszkóba), kocsmába, hotelbe (panzióba) stb. érdemes elmenni és melyiket jobb elkerülni.
A kritikákat és a hozzászólásokat moderáljuk, ám tartalmukkal nem feltétlenül értünk egyet. Elképzelésünk szerint az egy-egy lokál megítélésében mutatkozó véleménykülönbségekből kell összeállnia az összképnek. Amennyiben a kulturált vita lehetőségét felszámoló szövegekkel találkozunk, azt nem tesszük nyilvánossá: ne felejtsd el elolvasni a Mit szabad? leírást, és tippjeinket sem!
Böngészőknek: olvass el minél több hozzászólást és csak az összkép alapján ítélj. Kritikusoknak: úgy írj, hogy érvekkel és adatokkal támaszd alá véleményed. -
Archívum
- január 2014
- december 2013
- szeptember 2013
- július 2013
- június 2013
- május 2013
- március 2013
- december 2012
- október 2012
- július 2012
- április 2012
- március 2012
- január 2012
- december 2011
- november 2011
- október 2011
- május 2011
- március 2011
- február 2011
- december 2010
- november 2010
- október 2010
- szeptember 2010
- augusztus 2010
- június 2010
- május 2010
- április 2010
- március 2010
- február 2010
- január 2010
- december 2009
- november 2009
- október 2009
- szeptember 2009
- augusztus 2009
- július 2009
- május 2009
- április 2009
- március 2009
- február 2009
- január 2009
- december 2008
- november 2008
- október 2008
- szeptember 2008
- augusztus 2008
- július 2008
- június 2008
- május 2008
- április 2008
- március 2008
- február 2008
- január 2008
- december 2007
- november 2007
- október 2007
- szeptember 2007
- augusztus 2007
- július 2007
- június 2007
- május 2007
- április 2007
- március 2007
- február 2007
-
Lapcsalád
-
-