Amire a szocreálból érdemes emlékezni: Ibolya presszó

február 11, 2011, fulop_noemi
Szalonbeszélgetések: a legjobb helyekről



Mi történik, ha a szocreált nem a hiány szinonimájaként, hanem ugyanolyan stílusként, korhangulatként értelmezik, mint például a szecessziót? A választ egyelőre hiába keresed Romániában: két évtized kevés volt ahhoz, hogy bárki is nosztalgiával gondoljon vissza az aranykor bármelyik részletére. Magyarországon kissé más a helyzet, talán azért, mert az ő szocreáljuk már a maga idejében is kevésbé volt sötét.

Budapesten, a Ferenciek terén (5. szám) 1968 óta üzemel az Ibolya Espresso. A helyhez kötődő legendák (a nyolcvanas évek ellenzéki fiataljainak törzshelye volt, oda járt fiatalkorában Réz András, a Linda forgatókönyvírója, Bereményi Géza író vagy Török Ferenc filmrendező) önmagukban is biztosították a népszerűségét. De néhány évvel ezelőttig az Ibolya simán csak attól volt retró, hogy elmulasztották felújítani.

Amikor azonban a helyiség eladóvá vált, néhány régi törzsvendég fogott össze és vásárolta meg a kávézót. A felújításhoz (vagy inkább visszaöregítéshez?) lakberendezők segítségét kérték, amit lehetett, megtartottak, visszavásároltak az eredeti berendezésből, a maradékot pedig gyerekkori élményeikhez hangolták. A ráncfelvarráson átesett Ibolya presszó megnyitása 2009 őszén sajtóhír volt, azóta például a kommunizmus emlékeire koncentráló városnézés egyik állomása – bár utóbbi szerencsére nem jelenti azt, hogy elsőre angolul szól hozzád a pincér.

Aki először ül be az Ibolyába, valószínűleg a kávéjával fog a legkevesebbet törődni. Minden sarokban rejtőzik valami érdekes, itt egy állólámpa, ott egy plakát, az egész falas, tájképfotós tapéta, a vécébe Károly bácsi és Irma néni kalauzol el. És azok az asztalok, és azok a székek – a műbőr fotel többé vagy kevésbé esztétikus változatai, a padló pedig a kétszínű betonból odarondított mozaik remake-je.

Az itallapot érdemes kiolvasni, a felhozatal mellé komcsi újságokat idéző szövegeket rejtettek el. A kínálat bőséges, a hét minden napján más-más italra kap árkedvezményt a kedves vendég – az Ibolya egyébként a maga környékéhez (Pest, belváros) nem is olcsó, nem is kirívóan drága hely. A sör 450 forintnál (kb. 6,5 lej) kezdődik, egy deci bor 200 forintnál (3 lej), az üdítő, tea, kávé 300 forinttól (4,5 lej) felfelé. Az igazi meglepetés a szirupos üdítő volt: száz százalékban megegyezik azzal, amit régen Romániában tekkes szukk néven, kimérősként árultak.

Hétközben délelőttönként néhány kósza egyetemista üldögél az Ibolyában, pénteken este ugyanazok az egyetemisták, csak elhozták a haverjaikat is (hétvégén egyébként bulikat is szerveznek). Unatkozóknak van flipper, zenegép, tévé, kölcsönmagazinok, nyáron terasz is működik, az emelet pedig nemdohányzó (bár egyes online beszámolók szerint nagy bulik esetén ideiglenesen feloldják a dohányzási tilalmat). Ha arra jársz, a látványért, hangulatért (és a műgondért, amivel mindezt összehozták) érdemes benézni.



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 2.76

Hozzászólások

6 megjegyzés » “Amire a szocreálból érdemes emlékezni: Ibolya presszó”

  1. V10R1C4 » február 11, 2011 18:16

    Jópofa az Ibolya, én is szeretem. Amikor csak nem volt felújítva, akkor is klassz volt, de így stílusa is lett, meg azért nem kell megvárni, amíg összerogyik.
    Viszont jól mondod, hogy a magyar cucilizmus abszurd volt ugyan, de élhető, minden volt benne, ami kell. A román viszont mint valami lidércnyomás, kb annyi logikával és annyira barátságos… érdekel a téma, a magyar mert a családom abban nőtt fel, a román meg mert amúgy szeretem a román világot, és azt nem lehet nézni e nélkül a történet nélkül.

  2. humm » február 14, 2011 07:05

    Óóóóóóóóó, kábé egy éve készültem ezt megírni! Aki lusta, így jár! Grat amúgy, tetszett a beszámoló, az Ibolya meg szivemcsücske.

  3. Feri » február 14, 2011 09:30

    Egy hasonló tipikus szocialista vívmányokat hírdető bodega van Borszéken is, a borvízgyár tulajdona… Különben nagyon jól főznek…

  4. fidel_gasztro » február 15, 2011 11:16

    @humm
    na látod, ha kiesel a körforgásból?

  5. humm » február 20, 2011 13:24

    Látom, Fidel, látom :) Üdv újra itt :)

  6. Laca » március 12, 2011 00:24

    Bocs, de én a régi Ibolyát szerettem. És a retrósítással együtt kirakták a fűzőscipős néniket is, akik közt volt, aki még főzött szimplát is. Kár érte, mert ez most konkrétan nem az Ibolya, hanem valami, ami azon a helyen van, ugyanaz a neve, de igen kevés köze van hozzá. Egyébként ez az Ibolya 2.0 nem rossz, meg hangulatos, meg minden - csak ne keverjük össze.
    És azt a régi karos-presszógépes feketét lehet még kapni? Nem, na ugye.

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Szalonbeszélgetések