Britannia

április 14, 2009, tengeri
3) Helység: Brassó 2) Kategória: b) FAPADOS 1) Típus: KOCSMA/PUB



Klasszikusnak számító rockkocsma a Kapu utca alsó végén, a Mc Donald’s mellett:) elég nehéz megtalálni, mert a kapualjban, ahol be kell menni, mindenféle egyéb reklámtábla van, a Britannia nevet pedig nem a szokásos villogó neonbetűkkel írták ki. Jobbról egy fordítóiroda táblája áll, a falak telegraffittizve.

Leérsz a pincébe, és alig kapsz levegőt, a szellőzése elég rossz, a régi Music Pubra emlékeztet Kolozsvárról. A valamikori nemdohányzó teremben, vagyis a legbelső helyiségben picivel jobb a helyzet, vannak megpattintható, sötét pinceablakok, amelyek a fényt ugyan nem engedik be, de a levegő járását lehetővé teszik. A zene ahhoz képest, hogy rockkocsma, annyira nem hangos, a melletted ülő emberrel például nem kell túlkiabáljátok, ha beszélgetni akartok, s ha nagyon fülel az ember, azt is hallja, amiről a többiek dumálnak. Ékes bizonyítékul arra, hogy ide nemcsak brassói román tinirockerek, hanem magyarok is járnak, valaki a Kárpátia együttes nevét véste bele az egyik asztalba. A zene amúgy tűrhető, egyébként zenegép is van, amit nem volt szerencsém kipróbálni, de állítólag magyar kínálat is rendelkezésre áll, van itt jópár szám Kacortól Pokolgépig.

A sör olcsó, brassói belvárosi viszonylatban legalábbis: Csíki 4,5 lej, Ursus 3,5, Stella és Heineken 5 lej. A kocsmában egyébként igyekeztek középkori-lovagi hangulatot idéző tárgyakat elhelyezni, van sisakos lovagfej, amolyan féldomború gipszgiccs, meg egy titokzatos ajtón a címerállat: az oroszlán. Ál-kandalló is van, belül a lámpa világít, kárpótlásul igazi fahasábokkal próbálták utánozni a valódit. A mellékhelyiség borzasztóan kiábrándító: nincs szappan, se vécépapír (a kézszárítóról vagy papírtörlőkről, esetleg tükörről nem is beszélve, de ezeket nem ítélem elengedhetetlenül fontosnak), és amint a világoskék árnyalatú csempés térben odakerülsz, hogy be is jutsz az egyik helyiségbe, megdöbbenve tapasztalod, hogy törökbudi van, amolyan guggolós. A vécét egy műanyag zsineg segítségével tudod lehúzni, miután figyelmesen végigvizslatod az egész felületet, és megtalálod a falból kilátszó végét.

Összegezve, engem nem nagyon győzött meg így utólag a Britannia, tkp a vécé miatt. Amúgy főleg középiskolásnak vagy első-másodévesnek kinéző diákok járnak ide. Mivel nem törzsvendégekkel voltam, hanem időszakos idelátogatókkal, rákerestem néhány fórumon, mit gondolnak pl. a metálosok erről a helyről - hát, nem valami hízelgő. “Pokemonok és kokölárok” helye újabban, panaszolják. (Nekem a vécében volt szerencsém találkozni két emónak öltözött tizenhatévessel, akik épp egy nagy kiütéses partiról meséltek egymásnak.)

A “pokemont” a szlengben olyan fiatalokra mondják, 1. akiknek nagy a szájuk, de a fejükben locsog a káposztalé, mégis azt a kevés információt, amit tudnak, úgy adják elő, mintha legalábbis feltalálták volna a spanyolviaszt 2. akik 18 évesnél fiatalabbak, és rockereknek vallják magukat, az idősebb rockereket pedig arról faggatják, hogy mióta hallgatnak rockzenét 3. életkortól függetlenül azok a magukat rockereknek valló emberek, akik szerint az öltözködés határozza meg, ki a true rocker és ki nem; akik divatzenét hallgatnak; akik nem ismerik a rockzene nagyjait, eredetét; akik még ha másokat utánozva “igazi rockzenét” is hallgatnak, semmit nem értenek belőle (a definíciókat fórumozók adták, korábban nem hallottam még, hogy e miniszörnyes rajzfilmsorozat figuráinak nevét egy bizonyos szubkulturális csoport meghatározására használták volna. De talán még azt is hozzá lehet tenni a definícióhoz, hogy valaki, aki saját bevallása szerint kinőtt a Pokemonból, de közben mégse.) Ennek ellenére nem láttam, hogy bárkitől személyit kértek volna a bárpultnál - valóban törzsvendégekről lehet szó tehát, akikről valszeg azt is tudja már a báros, éppen milyen óráról lógnak.



* pontos átlag: 3.00


* pontos átlag: 3.00

Hozzászólások

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Szalonbeszélgetések