Gizi csárda

szeptember 15, 2008, Dorozsmai Endre
3) Helység: Székelyudvarhely 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: ÉTTEREM



Székelyudvarhely, Nyírő József u. 3.

Egy régebbi, egy-két éves élménybeszámoló, melyet aktuálisnak vélek mégis: több évtizedes tapasztalatom, hogy a vendéglők nagyon ritkán változnak időben.

Nem szívesen írom le, de ami tény, az tény: a ma román fennhatóság alatt álló területeken, ha nagyot fejlődött is a vendéglátás minősége a tíz évvel ezelőttihez képest, az átlagszínvonal bizony jócskán alatta marad az anyaországinak. Nem csoda, hogy a budapesti vendéglőkultúrán „szocializálódva” kedves ismerőseink által nagy rajongással javasolt erdélyi vendéglőkre sokszor csak annyit tudunk mondani: megjárja. Nem volt ez másként a Gizi csárdában sem, holott ez a vendéglő egy élő legenda, tulajdonosa az eddig megjelent erdélyi szakácskönyvek legigényesebbjének társszerzője, a nagyszakácsi ünnepségek rendszeres résztvevője.

A kiszolgálás egyébként nagyon kedves volt, s ami Erdélyben igencsak fontos: időben érkeztek az ételek. (Sajnos, vélhetően takarékossági okokból sok vendéglő nem foglalkoztat kellően népes személyzetet, ebből kifolyólag előfordulnak a vendéglői 20 perces „várakozási szabványt” megháromszorozó, megnégyszerező helyek.) Rendeltünk pacallevest, ami igen finom volt (talán kötözködésnek hat, ha azt mondom, örülnék, ha Székelyföldön lenne a pacallevesnek valami specifikuma, a Románia-szerte fogyasztotthoz képest – ez persze nem kifejezetten a Gizi csárdának, hanem minden helybeli vendéglőnek szól). Továbbá egy Hargita vegyes tálat, melyen normális esetben van töltött káposzta, sült kolbász, sült szalonna és cordon blue. Ezutóbbi nem sült át teljesen, nem is fogyott el, de hamar megegyeztünk kárpótlásképp egy adag bónusz somlói galuskában. S ha már a becseréléseknél vagyunk, külön értékeltük, hogy a töltött káposztát készséggel becserélték rántott gombára, mert egyikünk egyébként is a töltött káposzta mellett döntött.

Rossz döntés volt, az aprókáposzta-ágy elmaradt, az étel nem volt megfelelő hőfokon, az aprócska és fonnyadt három töltelék pedig messze állt attól, hogy jóllakasson bárkit is. Arról most ne is szóljak, hogy a hozzá felszolgált s az étlapon is beígért oldalas két apró párolt húsdarab volt. A Királyok kedvencéről avagy a Zsákbamacskáról nem írhatok, mert a vendéglő ezt meglepetésnek szeretné megtartani, letakarva is hozzák ki. Egyébként tisztes konyhai standardok voltak rajta, kellő mennyiségben és átlagos minőségben, én inkább valami kulináris meglepetést vártam volna. Étkeinket sörrel kísértük, mert bár Székelyudvarhelyen kaphatók kitűnő ménesi borok, a borválaszték szokásosan gyenge volt.

Összességében megoszlott a csapat véleménye, a nyers hústól irtózó, érzékeny lelkű társunk sokkal rosszabb ítéletet alkotott, mint mi, akik úgy látjuk, a Gizi csárda nemhogy rosszabb lenne az átlagnál, de a döccenők ellenére is jobb annál. A gyorsaság, a korrekt ár/érték arány és a vendéglátás személyessége kárpótol a hiányosságokért.



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 3.03

Hozzászólások

5 megjegyzés » “Gizi csárda”

  1. Moderátor » szeptember 15, 2008 09:26

    Két megjegyzés: a 4-es (”egész jó”) osztályzatot én adtam, mert a szerző ezt elmulasztotta. Kedves Endre, tudnál írni konkrét árakat? Ha az egyes fogások árára már nem is emlékszel, egy körülbelüli összeget kérnénk, hogy mennyi volt a számla végösszege.

  2. Dorozsmai Endre » szeptember 15, 2008 12:48

    Átlagosak voltak az árak, megnéztem a neten, hogy most hol tartanak, sajnos az étlap nincs fent. Gondolom 15-20 lejért meg lehet enni ma is ott egy főételt.
    Ami az osztályzást illeti, majd csak kiismerem a rendszert, egyébként a 4 túl jó, a 3 túl rossz a Gizi csárdára.
    3.6 lenne egy reális pontszám. :)

  3. Montvainé Bata Ágnes » december 9, 2008 19:28

    Kedves Endre!
    A férjem és Én kb. 3 éve jártunk a Gizi csárdában.
    Egy hetet töltöttünk ott el, és minden nap ott étkeztünk. A kaja végig nagyon finom volt. Mi olyan dolgot kaptunk ott ajándékba, amit soha nem fogunk tudni elfelejteni. Megtudtuk, hogy mit jelent magyarnak lenni. Ha minden nap csak zsíros kenyeret adtak volna akkor is megérte volna. Most azért nézegettem a honlapot, mert szilveszterre Erdélybe szeretnénk menni, de félek tőle hogy nem találok még egy ehhez hasonló panziót. Egy hátránya van - nagyon messze van Egerhez. Egy dolog biztos, ha Erdélyre gondolok mindig magam előtt látom Gizikét és Katinkát.

  4. gézuka » december 12, 2008 18:22

    Az előttem szólónak üzenem, hogy jöjjön nyugodtan, talál panziót. Ha vakon bök az erdélyi vendéglátók listájára, akkor is melegebb fogadtatásra talál bárkinél, mint amit valaha odaát bárki produkálni tudna.

  5. mizis » október 29, 2010 12:55

    No, nekem a Gizi csárda hangulata tetszik….az árakat kicsit drágáltam, de mindenképp ha csak egy desszertet is elfogyaszt az ember, kellemes érzés egy kis időt ott eltölteni. Ami zavar, hogy látszik, hogy spéci vagy majdnem spéci a magyarországi vendégek elkápráztatására készült jó marketingfogás. Jó ötlet, hogy korban lévő a recepciós és a pincér, mert ritka manapság ilyet találni, de akkor tudjon pincérhez mérten felszolgálni, ne csak két valamit vigyen a kezében mert azt én is tudok és nem vagyok pincér. Nem csak a házias ruha, kinézet és erősen betanított kedvesség tesz egy éttermet kitűnévé. UI: A szalmakrumpli nem fagyasztott es hullámosan van vágva, mint ahogy nagymamám vágta annak idején es az olyan jóóó:-)

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Szalonbeszélgetések