Mókus/Veveriţa

július 30, 2008, tengeri
2) Kategória: a) LEGALJA 1) Típus: ÉTTEREM 3) Helység: Tusnádfürdő



Szerencséjükre kívül esik a turisták főútvonalának számító tusnádfürdői főutcán, de valami titokzatos oknál fogva az idei Tusványos-szervezők felfedezték maguknak, és ideszóló kajajegyekkel boldogítottak egyes VIP-eket. A Mókus a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői gyermekvédelmi központjához esik közel, ugyanarra az utcára néz, homlokzatán harsány felirat hirdeti, hogy márpedig ez itten magánfirma, vagy mi a fene. Private property, belépni csak saját felelősségre.

A menüt kérésre hozza a 16-18 év körüli pincér srác, aki egyébként azzal fogadja a magyarul hozzászólót, hogy „Păi, română nu ştii?”, egyből közvetlenül le is tegezve a vendéget. Semmi gond, szabadkozunk is, mint a székelyföldi román kisebbség nyelvi egyenjogúságának lelkes támogatói, kommunikálunk vele, amilyen nyelven csak tud. Kommunikálnánk, ha odadugná az orrát – hiába választunk nagy nehezen valamit a körülményekhez képest hihetetlenül drága étlapról, félóráig esélyünk sincs rendelni.

Végül mégis. Kiderül, a 7 lejes, mikroszkopikus méretű pisztrángot nem ajánlja, mégpedig azért, mert ahhoz, hogy abból becsületes második legyen, legalább 4 darab kell plusz a körítés, vagyis az már 40 lej körüli összeg. Többen a levesnél és a sajtos szalmakrumplinál maradunk, valaki kipróbálja a tejföles-túrós puliszkát (9 lej, két félgömb leöntve hígított joghurtszerűséggel és hozzá feltehetően a legolcsóbb túró). Újabb félórás várakozás következik, szárazon, mert az italokat elfelejti hozni. Csak a külön neki címzett hívásra, pontosabban a fellálok-odamegyek-beszélek vele-stratégiára reagál.

Megkapjuk az italt. Közben jön a leves. Az asztalon átnyúlva egy darabig határozatlanul lóbálja, majd mikor észbekapok, megkönnyebbülten a kezembe nyomja az evőeszközt. A gulyáson (7, max 8 lej) kantinstílusú vastag olajréteg; valószínűleg azért, hogy ne lehessen megenni kenyér nélkül, hiszen egy szeletet 50 baniért vesztegetnek. És a régi trükk: a levesek olyan forrók, hogy még azelőtt leégesse a receptoraid, mielőtt észlelnéd, hogy mennyire ízetlenek. Végül fejenként átlag 15 lejből ússzuk meg a kajálást, a „vedd a legolcsóbbat, mert a sokkal drágábbért nem kapsz jobbat, és csak kicsivel többet” elvet követve.

Közben Atomic-tévés hazai diszkózene megy, néha ezt az elmaradhatatlan manele váltja fel. És fogózzatok meg, ha felnéztek: fa kazettás mennyezet, barnára festve, lakkozva, csillog, sok-sok szöglet.

A mellékhelyiséghez lépcsőn lehet felmenni a félemeletre (ott is van egyébként néhány asztal, a berendezés szocreál-népigiccs stílusötvözetéhez passzoló terítéssel.) Elhanyagoltabb vasútállomások budiit idézi, bár itt, mi tagadás, angolvécé éppen akad. Kezet is lehet mosni folyékony szappannal, sőt papír is van, gyűjtik a pluszpontokat. Ha csak egy sörre mész, vagy éppen kávéra (2,5 lej), elviselhető, de főleg ha Tusványos is van éppen, jobban jársz a táborban kaját áruló sátrasok kínálatával. Vagy a pár percnyi járásra található szupermarketével.



* pontos átlag: 1.00


* pontos átlag: 2.77

Hozzászólások

20 megjegyzés » “Mókus/Veveriţa”

  1. Treexie » július 30, 2008 09:17

    Sajnos ide fajultak a dolgok a valamikor sokkal szebb napokat megért Mókus cukrászdával kapcsolatosan. Ami pedig a “private property”-t illeti, van még néhány egység a fürdővárosban, amely ugyanannak a propertyjében van és ami ugyanolyan állapotban van: kemping… s ejszejóje ne is mennyünk tovább…

  2. Hantz Peter » július 30, 2008 09:19

    Csak megerositeni tudom a cikkben foglalt negativ velemenyt. A pincerek nemhogy magyarul, de angolul es nemetul sem tudnak. Az egyik kolyok erteget magyarul, de ezt minden lehetseges modon leplezni probalja. Tobbnyelvu feliratok veletlenul sincsenek az epuletben, csak aporodott budosseg. A pincerek magasrol tesznek a vendegre, kiszolgalas helyett-kozben cigarettaznak, a felszolgalt kenyer szaraz, a kaja pedig altalaban veve draga, a levesek pocsekok.

    Nem ertem, hogy Tusvanyos szervezoi miert kuldtek jonehany szerencsetlen eloadot, koztuk engem, erre a lepra helyre enni. En mar az elso nap vegen visszaadtam az osszes kajajegyem azzal, hogy a nevezett helyre meg egyszer be nem teszem a labam. Ekkor szerencsere kaptam kajajegyeket a Corvina satorba.

    udv,
    Peter

  3. fidel_gasztro » július 30, 2008 09:32

    Nagyon eltaláltad a hangulatot, s Tusnádon hemzsegnek az ehhez hasonló minősíthetetlen helyek.

  4. Attila » július 30, 2008 09:39

    Valamikor februárban tévedtünk be a feleségemmel a Mókusba, más helyek nem nagyon voltak nyitva holtszezon lévén.
    Mi magyar pincérnőt fogtunk ki, a hozzáállásával nem volt gond. Viszont a kávé nagy eséllyel versenget a valaha ivott legrosszabb kávé címért és a leves is csak az ehető kategóriába volt sorolható.
    Többet nem fogjuk elkövetni azt a hibát, hogy oda betévedjünk…

  5. montechristo » július 30, 2008 09:42

    Az még fontos, hogy az összes leves ehetetlenül forró volt, ebből következően mindegyik ízetlen, teljesen függetlenül attól, hogy gulyás-, zöldség- vagy más.

  6. montechristo » július 30, 2008 09:44

    Fidel: igen, Tusnádf. teljes csőd. Akinek nincs kedve a műanyaghangulatot árasztó, háromcsillagos panziókba menni, el nem tudom képzelni, mit csinál. Pedig állítólag nyáron eléggé sok nép nyüzsög arra.

  7. bodrogi » július 30, 2008 10:33

    nem csak az idei szervezok fedeztek fel a mokus vendeglot, az utobbi 5 evben biztos, hogy itt is volt kajajegy egyes VIP-ek szamara. Jelen pillanatban Tusnadfurdon nincs egyetlen minosegi vendeglo semm amelyik az osszes VIP-et el tudna latni. A kaja szerintem egyaltalan nem olyan rossz, a kiszolgalassal az iden viszont komoly gondok voltak.

  8. fidel_gasztro » július 30, 2008 10:50

    Ja, és úgy látszik, ez így jó nekik.

  9. I » július 30, 2008 11:00

    egyetértek, tényleg rettenetes.
    Emlékszem, hogy tavaly reggelizni mentem a csűrbe, és a kapott két szál, az átlagosnál is vékonyabb virslit bedobtam az Oltba, csöpögott a zsírtól.
    Tudom, hogy ez a cikk a Mókusról szól és nem a csűrről, de ha nem tévedek, a két vendéglótóipari egység egyazon vállalkozó tulajdona. Bizonyos Bréda Lukácsé.

    Ja, és az is jó volt tavaly, hogy vasárnap délelőtt, amikor már mindenki sátrat bontott, a csűrben már manele ment…

  10. Timea » július 30, 2008 13:46

    sajnos, osztom a szerző és a hozzászólók negativ véleményét. mi is részt vettünk az idei Tusványoson. elkeserítő, hogy egy olyan város, amely a turisztikájából szeretne tőkét kovácsolni, ilyen minősíthetetlen módon bánik épp a célközönséggel: a városba érkező turistákkal. szerencsére nem voltunk még NAGYON éhesek, mikor felfedező körútra indultunk Tusnádfürdőn, leves után kóborolva. több étterembe is betértünk, volt ahonnan kedvesen, de olyan is, ahonnan durvábban - a felszolgáló hangulatától függően- ki is tessékeltek minket. igaz, nem voltunk kosztümben és öltönyben, de ahogy láttuk a városban sétáló turisták zöme sem, meg amúgy is, mi voltunk a vendégek. a lényeg, hogy elküldtek minket mindehonnan, inkább román nyelven, mint magyarul. jómagam már sokadik alkalommal vendégeskedem Tusnádfürdőn, igaz nem a helyi vendégszeretet, sokkal inkább a táj és a hely szeretetétől vezérelve. saját negativ tapasztalataimból okulva utolsó megoldásnak ajánlottam a Mókust. a fogadtatást követően baráti társaságom is megértette miért nem kardoskodtam a hely mellett… kifogtuk mi is a 17 év körüli, CSAK ÉS KIZÁRÓAN románul megszólaló legénykét. nagy nehezen megkaptuk a levest- a tálalási módot és a rendelés felvételét nem szeretném ragozni. kínunkban már nevettünk azon, mikor egyik barátunk (látva a mi levesünket, nem merte megkockáztatni, ezért mást rendelt) rántott sajtjához tartár mártást kért, mire a pincér gyerek visszakérdezett: CE?! majd közölte, hogy meglátjuk van-e olyan, mert neki gőze sincs, mi is az tulajdonképpen. a borravaló természetesen a piszkos tányér és a kézről-kézre adogatott evőeszközök, a magnóból bömbölő ozone zenéje és a fogadtatás miatt természetesen ugrott. ja még annyi, hogy a csűrben is élveztük a cég turistaközpontú vendégszeretetét: a 15 lejes 4 tojásból, 3 szelet igen vastag szalonnából és a tavalyról a serpenyőben ragadt, de csak nekünk kikapart sült hagymából elkészített rántottát, csak erős idegzetűeknek és teflon gyomorral rendelkezőknek ajánlom. arra pedig külön figyeljen a csűrbe látogató, hogy a kapott kenyérszeletek mindkét oldalát megvizsgálja, mert lehet korábban már felszolgálták valakinek, aki esetleg a zsíros kését, vagy villáját törölte bele.

  11. Andi » július 30, 2008 16:17

    A Piatra Soimului-Sólyomkő vendéglőben, amelyik a tóra nyúlik, jól lehet kajálni, nagyjából kolozsvári áron. És ott aztán az összes VIP elférne…

  12. Hantz Peter » július 30, 2008 19:29

    Igazad van Bodrogi, a tavaly is szolt ide jegyem. De akkor elviselhetobb volt a kiszolgalas, es nem adtam vissza a jegyeket mint az iden…

  13. Gyuszi » július 30, 2008 19:29

    Na, talán most rendreteszi a tulajdonos is a dolgait, hiszen ugyanazon kisebbséghez tartozik a polgármesterrel. lehet szervezni a budapesten szétvert fesztivált tusnádon is. adni a népnek a miccset mustárral, csak szappanért ne hajoljon le senki a mosdóban.

  14. bibi » július 31, 2008 07:29

    Ezt az értékelést akár én is írhattam volna, mert ugyanezt tapasztaltam a “Veveriţa”-ban (azt a helyet magyar név nem illeti meg).
    Többedmagammal én is megtapasztaltam a kiszolgáló személyzet vendégszeretetét, nyelvi ismereteit és zenei ízlését… az ételről nem is beszélve…
    többet nem kérek belőle.
    Ha valaki mégis ott szeretné elkölteni a pénzét, tudnia kell, hogy nem arra fogja költeni, amit ő szeretne… ne is álmodozzon a választás szabadságáról: desszert, lekvár, ketchup, hamutartó és még sok más dolog hiányzik a szótárukból, egyszerűen “nem szolgálhatnak vele”.

  15. B. Jóska » július 31, 2008 16:13

    Gyuszi, gondolom a volt polgármesterre útalsz, mert az idén megválasztott A. Tibor - tudomásom szerint - egy több gyerekes korekt családapa.

  16. katica » július 31, 2008 21:29

    Nem lepődtem meg nagyon a negatív véleményeket olvasva (Mókus vendéglő), viszont ne feledjük, hogy a vendéglő magán kézben van. A tulajdonosának is meg van a maga története, ami nem húzható rá az egész városra és főleg nem a kis városka turizmusára! Katica voltam.

  17. che » augusztus 3, 2008 21:39

    Az a helyzet hogy a román kormány szándékos üzlet politikája a magyar lakta területek be népesítése tiszta románokkal, munkahelyet is csak ők kaphatnak…ha már hárman le mondtak akkor jöhet szóba egy magyar ajku !!! Ami a vendéglátás minőségét illeti itthon több és rosszabb helyeket tudnék említeni…!!!

  18. blue77 » szeptember 3, 2008 23:39

    Egy erdélyi körút során, nekünk is sikerült ide betévedni. A kiszolgálás elég vontatott volt, amit szóvá is tettem. A pincérfiú (aki magyar nevű volt) azt válaszolta, hogy időbe telik neki, míg értelmezi a magyar beszédet, mivel ő románul gondolkozik….:( A felszolgált étel minőségével különös gondunk nem volt, igaz, nem is voltak elvárásaink.
    Szóval, előtte mi Máramarosban és Tekén (Teaca) (Beszterce megye) voltunk, de az előző helyeken nagyságrendekkel emberibb és kultúráltabb kiszolgálásban volt részünk, mint Székelyföld szívében.:(

  19. Fülöp Attila » szeptember 16, 2008 21:36

    A háborgó közönségnek annyi elégtétellel szolgálhatok, hogy 2006-ban Tusványos alatt mi is ide kaptunk kajajegyet és a zenekarunk az első találkozás 3. másodpercétől fogva minden napszakban megfelelően ittas állapotban felvette a kesztyűt modorban a legénykékkel :)

  20. Sántha Géza » július 29, 2010 08:19

    Gyermekkorom kedvenc cukrászdája volt a Mókus, valamikor a ‘80-as évek elején, azóta még többször megfordúltam benne, mint pl. 2000-ben amikor a Tusványos egyik tudományos, történész kerekasztala zajlott itt (!) - persze műsoron kívűl. Nyilván az évek alatt a szinvonal egyre esett, és én maradhatok a gyerekkori nosztalgikus málnaszörp ízével. Géza.

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Szalonbeszélgetések