La Nuc – avagy a lakótelepi kiskertes műfaja

május 13, 2008, fulop_noemi
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: b) FAPADOS 1) Típus: KOCSMA/PUB



Vannak olyan esték, amikor csak úgy leugranál meginni egy sört, de semmi kedved bevándorolni a központba, úgyhogy inkább a saját szemétdombodon (lakónegyededben) keresgélsz.

A lakótelepi kocsmák külön műfaj,

saját alfajokkal.Ott van például a HMCS-k (helyi menő csávók) és HJCS-k (helyi jó csajok) gyülekezőhelye: általában megfelel a külvárosi pucc minden követelményének, azaz van benne csempe, termopán és bőg valamelyik rádióadó vagy a manele.

A pincér vagy pincérnő a lakótelepi fauna mintapéldánya: a fiúk haja gondosan zselézett, a csajok sminkje freskóra emlékeztet. Az ilyen helyek elengedhetetlen kelléke az LCD-képernyő, amely meccs idején tesz jó szolgálatot.

Jellegzetes lakótelepi műfaj a lebuj – ugyan hasonlót találsz a belvárosban is, de a lepukkant talponálló igazi példányai a turistalátványosságoktól mindig messze esnek. A filter nélküli cigaretta és a műanyag flakonban árusított rövidital áporodott szaga, a patinás, több évtizedesnek tűnő berendezés és a legtöbbször idősebb, a törzsvendégekkel bratyizó, de az ismeretlenekkel tüskés csapos(nő) sajátos bájt kölcsönöz ezeknek a helyeknek.

A békés esti sörözéshez azonban egyik sem megfelelő: az elsőben a bőgő zene, a másodikban a gyakran saturészeg vendégek zavarnak bele a hangulatba. Ám szerencsére van

a külvárosi helyeknek egy harmadik alfaja is: a kiskertes.

Egy belevaló kiskertesen messziről látszik, hogy az eredetileg lakóháznak épült helyiségen és a kerten nem sokat változtattak: odabent kicsempézték, improvizáltak egy bárpultot, esetleg kint egy sörcsapolót, rosszabb helyen napernyőkkel, jobb helyen ácsolt tetővel védik a kedves vendéget a tűző napsütéstől.

Nos, ebbe a harmadik kategóriába tartozik a Grigó (Grigorescu) negyedbeli La Nuc. Pontos címét nehéz levadászni, a Tudor Ciortea vagy Profesor Ciortea utca szégyellősen megbújik a Fântânele és a December 1. közötti blokkrengetegben.

A La Nuc megfelel a kiskertes minden követelményének: a zárt helyiségben néhány törzsvendég követi az éppen aktuális meccset, odakint viszont nyírfából ácsolt tető alatt tetszetős fapadok (és nem ám a sörkerti, hanem a kényelmes, parkba illő verzió) szolgálnak ülőhelyül. Moderált hangerővel különböző nyelvű sanzonok szólnak, este pedig

némi karácsonyfaégő jelenti a hangulatvilágítást.

A pincérlány magyarul is beszél, bár nem sikerül eldönteni, a nyelvértési gondok vagy simán szórakozottsága miatt nehéz szót érteni vele.

De ha sikerült, kiderül, hogy a fehérbor nagyon olcsó: decije 1 lej, a csapolt Ursust pedig szintén tisztességes, 3 lejes árfolyamon mérik. Ezek után igazi meglepetés, hogy a bor iható. Fizetni a pultnál illik, és ha közben a pincérlány elsuppant a hátsó traktusban, szolgálatkészen előszólítják a törzsvendégek.

Egy nyugis szombati koraestén a La Nuc a legjobb választás azok számára, akik a Grigóban laknak: a kommunikációs zavarokkal küszködő (farkát csóváló, közben meg morgó) boxert sem tiltják ki, a zenét nem húzzák fel, autó meg félóránként egy, ha jár arrafelé. Igaz, télen elvesz a hely minden varázsa, a zárt helyiség nem valami csábító – de éppen ettől kiskertes a kiskertes.



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 2.92

Hozzászólások

2 megjegyzés » “La Nuc – avagy a lakótelepi kiskertes műfaja”

  1. morci » május 22, 2008 10:00

    A La Nuc telen is jo, amikor egy hosszabb buki vagy hoiai seta utan beteresz a kis hullamos mennyezetu belso szobaba es leulsz egy forralt borra a kalyhacska melle.

  2. en » június 11, 2008 14:35

    nem szabad azt se kihagyni hogy a pia mellett enni is lehet…legyen az “mici”, pizza es mas szem-szajnak ingere…amugy a pincerlany nem csak pincerkedik, hanem szakacskodik is..es kituno pizzakat tud sutni

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Szalonbeszélgetések