Kolozsvári szegénykonyha (ex Funar-konyha)

február 8, 2007, admin
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: b) FAPADOS 1) Típus: ÉTTEREM



Ez a vendéglátóipari nullpont. Ennél már csak jobb lehet – habár egyetemista koromban egyáltalán nem tűnt annyira szörnyűnek, sőt. Elüldögéltem egy csupor bableves mellett, a kenyér akkor még ingyen volt. Akkor még Funar-konyhának hívtuk.

Manapság is hasznosítható előnye, hogy közel van a központhoz, a posta melletti Emile Zola utcában. Ugyanakkor annyira olcsó, hogy lehetetlen egy embernek 80 ezer lejnél többet elkölteni. 120 ezer lejből két közepesen éhes ember is jóllakhat, feltéve, ha meg tudja enni a tálcára pakolt fogásokat.

Kb. 25 asztal van a helyiségben, a hátsó részben egy lépcsőfokkal feljebb van az önkiszolgáló pult. (Figyelem, mikor a tálcával jössz le, könnyen orra bukhatsz!) A tácákat, amikor végeztél, vissza kell vinned egy pulthoz; nem próbáltuk ki, mi történik, ha mégsem.

A kínálatot január közepén, egy átlagos hétköznapon teszteltük. Mint várható volt, roppant szegényes: három- négyféle második fogás, egyfajta leves, kétféle saláta a menü. Nuku desszert; a hűtőkben féllitres üdítők.

De a vendégek inkább a kitett vizespoharakból isszák a csapvizet. A csap ott van közvetlenül a budiajtó mellett, külön, így ha csak inni akarunk, nem kell bemennünk a fertőtlenítő- és húgyszagú, amúgy lecsempézett és tükörajtós helyiségbe.

A langyos, olasz csorba paradicsommal nevű levesben szétfőtt laska és kemény babszemek úszkálnak, meg két kövéres húsdarab. A repedezett felszínű, barnás főzelékszerűségben pöffeszkedő fasírt és a hasonló körítéssel ellátott pár virsli helyett egy soványabbnak kinéző sonkát választottunk krumplipürével és uborkasalátával, de mire elfogyott az egyébként is langyos leves, az egész teljesen kihűlt. A sonka alján helyenként gyanús zselatinszerű réteget fedeztünk fel, ezért végül nem is fejeztük be ezt a fogást.

A hely nemdohányzó, természetesen alkoholt sem lehet kapni.

Úri közönség: egyetemista párocskák, közelben dolgozó építőipari munkások, hajléktalanok és bérletes nyugdíjasok szomszédságában meglepetésünkre egy-egy öltönyös úriember, láncos-pumás kártieres csávó és tűsarkúban topogó cáca is előfordult.

A hely fokozottan káros lehet gyengegyomrúak, ne adj isten ínyencek pszichikai és fizikai egészségére, de az első randira se ide hívd a csoporttársad.



* pontos átlag: 1.00


* pontos átlag: 2.94

Hozzászólások

2 megjegyzés » “Kolozsvári szegénykonyha (ex Funar-konyha)”

  1. bence » március 3, 2007 17:34

    A neve egyébként Finica. Ánno, mikor olyan leveseket ettünk ott, amit ha az édesanyánk tálalt volna fel ,azt hittük volna, hogy egy hülye vicc. Funárkának emlegettük. Ja és akkor rengeteg sportoló járt oda…

  2. Dani » március 18, 2007 09:48

    Még nem voltam egyetemista, mikor először jártam a Finicában. Akkoriban szörnyen nézett ki, de köztudomású volt, hogy Kolozsvár legolcsóbb helye (9-10 000 lej volt egy ebéd). Nekem havi ebédjegyem is volt első évesként. Érdekes időszak volt, hiszen minden nap meg tudott lepni a Finica valami nagyon pocsék moslékkal, és akkor vált számomra megdönthetetlen bizonyossággá az, hogy a minőségromlásnak igazából nincs is alsó határa.
    Csak azt nem tudom, hogy a rögbicsapat, akikkel együtt ebédeltünk itt, hogyan bírta a strapát ezzel a kajával…

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Szalonbeszélgetések