Queens

április 11, 2007, humm
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: a) LEGALJA 1) Típus: KOCSMA/PUB



nederlandse ontbijtkoeknek…

A BBTE főépület mellett, mindjárt ott a piarista templom, aztán átmentél az úton, ott a mozi, és mellette, nos igen, mellette volt a Queens.

Nagyon szerettük, volt valami különös hangulata. 5 ezer lejes szuk la paharok, 3 ezer lejes ásványvizek… természetesen la pahar az is, töris, filozófiás egyetemistáknak ideális volt. Néha politológusok és újságírók is jöttek, mikor még a közelben volt az egyetemük. Abban az időben a valutázók még a szemközti utcán székeltek, ők is a kocsma törzsközönségéhez tartoztak. No meg a hajléktalanok. Azt hiszem, mások nem.

A berendezés nem volt túl fáintos, alacsony asztalok, alacsony székek, jó sok, bárpult meg a TV. Az nagy luxus volt ám. Atomic ment ezerrel, valahogy nem zavart, a hely hangulatához tartozott. Egyszer elromlott, egy hétig csend volt. Nagyon furcsán éreztük magunkat.

Hej, EU-s finnyás népség, ha ti azt átéltétek volna. Ha déli 12-kor mentél be egyet kávézni, két óra közt, no akkor otthon tehetted a gépbe a ruhát, mert füst az mindig volt. Sőt nagy. Pedig nyáron az ajtó is mindig nyitva volt. Meg az ablak, amit kedvenc pincérnőnk, aki valóban Karvaly Margó névre hallgatott, általában úgy nyitott ki, hogy a kedves fizetővendéget felállította a székről, ő felmászott a székre, kinyitotta, lemászott a székről, és elegánsan elment.

Panaszkodtok itt a pincérekre, na az volt pincérnő a javából. Mindig ki akart pakolni. Vagy mert nem fogyasztottunk… – ami azért nem egészen igaz –, vagy mert a lábunk a széken volt, vagy mert hangoskodtunk, vagy mert egész egyszerűen olyan kedve volt. A mottónk is ez lett egy időben, utána, szabadon: “cine consumă, rămâne, cine nu, pleacă.”

A fogyasztásra mindig allergiás volt. Valami kérdőívezésből jött meg egyik barátnőm, nagy fáradtan, hazamenőben a Queensben megpihent. Fél perc után Karvaly Margó, saját, legtermészetesebb modorában felüvöltött: “da cei aicea măi, sală gy’ aştyeptare?!” Ez volt kiszolgálás, vendéglátás, a krajczáros szőke lánynak még van mit tanulni. A Karvaly Margó is úgy ragadt rá, hogy mindig lecsapott az utolsó korty mindegy midre, bárhogy figyeltél. Egyedüli megoldás az volt, ha a kezedben fogtad a poharadat.

A véce, no, igen, az a pincében volt lenn, és oda úgy lehetett bemenni, ha 500 lejért vettél egy “fiszát”, amit az ajtó melletti résbe bedobtál, és akkor kinyílt az ajtó, és egy körlépcsőn lemehettél a pincébe, hát ez sem volt EU-konform. Persze lehetett csalni: két ember ment be egy “fiszával”… ordibált is Margó, ha észrevette – vagy közel volt a főépület, ott ingyen lehetett ilyen-olyan ügyes-bajos dolgot megoldani.

Ott átkoztak meg először, fog az átok azóta is. Koldusok, virágárusok, kalapos mindenárusok, bőszoknyás szintén mindenárusok is megszokottak voltak. Egyszer egy barna bőrű leányka jött hozzám, pénzt kért. Nem volt, s ezt meg is mondtam. Reakció: “nu ai? să n-ai nici o dată!” és mély megvetéssel beleköpött a kávémba…

Mégis szerettünk ott lenni, jól éreztük magunkat, annyira jól, amennyire én azóta sem kocsmában, pedig már párat láttam a világban. Kár, hogy csődbe ment. Vajon miért? :-)



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 3.50

Hozzászólások

19 megjegyzés » “Queens”

  1. dolo » április 11, 2007 10:36

    Kiegeszites: fizikusok is jartak oda ;)

  2. Kücsük » április 11, 2007 12:32

    Sőt infósok, biológusok is, meg nagyjából mindenki, akinek a főépületben voltak órái. De ők kevesebbet ültek ott, mint a filozófia szakosak, mert rendes diákként jártak szemináriumokra és kurzusokra :p

  3. Timo » április 11, 2007 12:37

    és hadd egészítsem ki a kört a névtelenségben maradt néhány európai tanulmányokra járó diákkal is. az évente összegyűlő 15-20 EU tanulmányos magyar diák is gyakran megfordult a Quennsbe.

  4. ta » április 11, 2007 15:36

    aham, meg geologusok :)

  5. nederlandse ontbijtkoek » április 11, 2007 17:59

    Jajj, humm, nagyon koszonom, hogy irtal a Queens-rol! Nagyon jolesett latni, hogy vegre egy igazi adevarat kartier-helyrol is szo esik ezen a forumon (ami mellesleg a varos kozepen volt), nem csak Bulgakovokrol meg Krajczarokrol meg Tutunokrol. Nekem szemely szerint szivem csucske volt a Queens, es az is meg mindig, mikor bezart, ugy ereztem magam, mint az oroszok Sztalin halala utan - na most aztan mi lesz… Elszorul a szivem, vahalanyszor atbaktatok az Egyetem uton, es a regi fustos, utott-kopott lokal helyen valami posh hajdermenkut latok. Pedig lokal volt az a javabol… A posztkommunista Romania minden sztereotipiaja, a “perioada de tranzitie”-hangulat osszes arnyalata plussz hajlektalanok, alkoholista matematikaprofesszorok es filozofia szakos egyetemistak gyujtohelye vala. Persze jartak oda egyeb szakokrol is, de mi voltunk a legtobben, hehe… Az egesz egy nagy fekete TV-vel megspekelve, amibol non-stop Trejszudeszt meg Parazitii bombolt. Elet volt ott a javabol… eletszaga volt mindennek, meg a suc de morcovi-nak is. Hosszu orakat kepes voltam ott ulni mindenfele ok vagy cel nelkul, a rekordom 11 es fel ora volt, ehhe… A korcsma jellegzetes figurait neha meg latni a varosban, nemreg pedig, Kolozsvartol messze osszefutottam egy lannyal, akit ismertem valahonnan, de nem tudtam, honnan - aztan ot perc mulva megkerdezte, hogy nem jartam-e veletlenul a Queensbe anno… Hat ilyen ez.

    Megosztok most veletek egy queens-es sztorit, aki tud meg ilyeneket, szivesen olvasnam oket.

    Az egyik, kicsit sznob kollegank beugrott egyik delutan egy szuklapaharra a Queens-be. Annakidejen ott lakott a kocsmaban Badica, ha valaki meg emlekszik ra, lecsuszott filozofiatanar volt es alkoholista eletmuvesz. Az illeto kollega tortenetesen epp az o asztalahoz ult le, mert ott volt hely. Badica bekesen szundikalt a szeken, az asztalon olcso rum muanyag flakonban, a kornyeken buz. Aztan felnezett, es megkerdezte az illetot, hogy egyemetista-e. “Hogyne”, mondta X, “filozofiara jarok”. “En is azt vegeztem”, mondta Badica, es aludt tovabb.

  6. siparon » április 13, 2007 23:10

    ha mar nosztizas, akkor ne feledjuk el dohanyosok a legszebb, legokosabb es legpraktikusabb dolgot: lehetett cigit szalara venni, 1000 majd 1500 penzekert :-) ejjen a kvinsz!

  7. humm » április 17, 2007 11:25

    Jé, az a cigis sztori teljesen kiment a fejemből, pedig így volt, komolyan, már emlékszem:) Ajja, de még mennyire.

  8. Mici » április 23, 2007 20:42

    Ééés jártak oda filósok is, igaz csak mert tudták hogy filozófus lakótársukat ott biztosan meglelik(nem is Veress kurzuson). Mindig irigyeltem azon egyetemistákat, akik a főépüéletre jártak, és csakis a Queens miatt…habár volt- és talán most is van a filó mellett egy kis cocialista cukrászda, amit jobb híján igen-igen gyakran látogattunk filós társaimmal, igaz a nevét elfeledém, de a kiszolgáló fehérnép arcát azt neeeeeem…

  9. iza » április 25, 2007 16:05

    …es cociologusok is jartak oda… A kezdetben csak a dohanyos jobarataim kedveert, idovel en is dohanyossa valtam, azota abbahagytam, de szivesen ragyujtanek ujbol a Queensben! Nem jon h elhigyjem h mar nincs!!! 2003ban meg volt!!!

  10. humm » április 30, 2007 15:27

    de még mennyire, hogy volt:)

  11. amba » május 4, 2007 20:26

    Ez a hely valoban eszmeletlen volt, a higienia netovabbjanak szamitott, ha idonkent lelocsoltak a nyomokban bordo szint mutato “mokhetat” vizzel, hogy ne szalljon annyira a por (sar?)…

  12. Marina » május 24, 2007 15:04

    Nagyon tetszett a beszámoló, könnyesre nevettem magam!

  13. béesz » május 30, 2007 10:41

    sajnos elmult az az idő is..és tudjátok miért szerencse? mostmár teljesen más emberekkel lenne tele, totál más igényekkel, s az igazi queens feeling hiányozna…ami ezelött 5-6-7 évvel volt…
    apropo..emlékszik még valaki h volt biliárd-asztal is? akkor én még csak sulis voltam..akkor kezdtem a licit…hu be féltünk legelőször bemenni oda :))

  14. humm » május 30, 2007 11:38

    hol volt a biliárdasztal? Én erre már nem emlékszem…:(

  15. tsikorgo » június 2, 2007 23:28

    Hm, én ösztöndíjasként voltam többször Kolozsvárott, a hely nevét nem jegyeztem meg, de a leírásból nem volt nehéz rájönnöm, hogy ez az: nagy élmény volt két könyvtár között betérni oda. Nekem a “killing me softly” marad meg belőle, akkor volt sláger…

  16. graphoman » augusztus 6, 2007 19:18

    Ó, a Queens… Hányszor nyaggattam a fenti sorok szerzőjét, hogy bárhová, csak oda ne… Szegény fejem, “nyugati” ösztöndíjas, az (akkor még..?) alig-alkoholizáló (khm, a szukok mellett a vodka is bírt ott folyni), horribile scriptu, nemdohányzó fajtából… :) Hanem azért jókat üldögéltem én is ott, befogadott filós a filozófusok közt. :)

    S egy történetem nekem is van, mikor egy filozófus lányka, az utolsó vizsgázó aznap, bezuhant nagy ríva (percekig nem derült ki, hogy végülis átment), és mindennek elmondta az ajtónak háttal ülve az adott kurzust… miközben mögé egy másik asztalhoz megérkezett az ifjú és szomjas oktató is…

  17. humm » augusztus 10, 2007 12:36

    Jajj te graphoman, ez nagyon jó sztori volt, erre emlékszem. tetszett nekem, jót szórakoztam rajta. Kösz. Amúgy, hihetetlen: kedden kb. du. 3-kor láttam Karvaly Margót, az Obszi megállójában, a másik oldalon van valami proli terasz, na ott fűzött valami tagot. Onnan tűnt fel, hogy Gössert ivott, abban az órában, azon a teraszon ez nem túl jellemző. Persze, mikor rájöttem, hogy ő az, elkezdtem figyelni, és semmit nem változott külsőleg, csak a foga hiányzik egyébként elől. Aztán sajnos jött a 35-ös, siettem, tovább nem bámulhattam.

  18. humm » április 6, 2008 22:57

    nem rég én is úgy jártam, mint nederlandse:) Csak tőlem azt kérdezte valaki, miután 5 percet töprengtünk, hogy honnan ismerjük egymást, hogy nederlandset -természetesen becsületes, polgári nevet mondott- ismerem-e? Mikor mondtam, hogy igen, akkor felcsillant régi-új ismerősöm szeme, és rájött, hogy a Queensből:)

  19. toti » április 29, 2008 18:42

    Hát persze, hogy így volt, mindenki ott szívta a füstöt a porral és közben tényleg fogta a saját italát, nehogy valaki elfusson vele (vagy épp beleköpjön-szerencsére nem a levesbe).
    Különleges alkalmak voltak viszont a késő délutáni órák. Mikor néha már az akadémiai könyvtár sem tudott feldobni, akkor mindig ott osztottuk a világ nagy dolgait, politizált és geopolitizált a töris társaság. Ja és még valami, mi csak egyszerűen Agresszina-ként becéztük a hosszú fekete hajú kiszolgálónőt.
    és tényleg fáj, hogy ma már nincs, csak az emléke!
    Kösz, hogy erre is gondolt valaki

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Szalonbeszélgetések